Minden amit a fával lehet
Minden amit a fával lehet
Mivel fáról beszélünk, amíg egy molekula maradt belőle, igen. Mindent ki lehet pótolni, meg lehet ragasztani, a régi, használhatatlan elemek helyett újakat lehet készíteni. A bútor felújítás és a művészi szintű restaurálás között időben, pénzben, anyagszükségletben és szakmai képzettség igényben nagyon nagy az átmenet. A kérdés inkább az: Önnek mik az igényei és a lehetőségei.
Az ember kreativitása és alkotóereje mindig megmutatkozott a különböző bútorstílusokban. A bútorok a szívünkhöz legközelebb álló használati tárgyak, megosztjuk velük az életünket, köztük élünk. Őket látjuk amikor felébredünk, csemetéinket ringatjuk, legféltettebb kincseinket tartjuk bennük. Körülöttük ül össze a család a vasárnapi ebédnél és rajtuk hajtjuk álomra a fejünket.A régi asztalos mesterek a legjobb szakmai tudásukkal és alkotó szenvedélyüket beleadva tervezték és építették meg az adott kor szellemében, nem ritkán hetekig, hónapokig tartó munkával, a sokszor művészi igényességgel kivitelezett műveiket. Ezek a bútorok gyakran megéltek történelmi korokat, háborúkat. Mennyi szenvedésnek és mennyi boldogságnak lehettek tanúi. Talán Ön is hallotta már a mondást: egy ilyen öreg bútornak lelke van.
Ha bútorokról van szó legalább háromféle értéket különböztetünk meg: Névleges érték: ez egy becsült érték az adott bútor kora, állapota, felhasznált anyagok minősége, stílusa, kidolgozottsága, díszítettsége, a készítő mester hírneve stb. alapján. Piaci érték: az az ár, amennyiért az adott bútort el lehet adni, vagyis amennyit hajlandó valaki fizetni érte. Ez az érték abban különbözik a névleges értéktől, hogy bútor paraméterein kívül számos egyéb tényező módosíthatja. Ilyen például, a gazdasági helyzet (diszkrecionális jövedelem), a divat, stb. Eszmei, vagy érzelmi érték: vannak olyan helyzetek amikor a fenti mutatók teljesen érdektelenek, mert olyan bútorról van szó amihez érzelmileg erősen kötődünk. A nagypám íróasztalához ezer emlék köt, tudom, hogy nagyra értékelte és, hogy ő is az apjától örökölte. Gyerekként néha beleshettem a míves fiójába ahol már akkor is nagyon réginek tűnő, de varázslatos dolgok voltak. Ez a bútordarab egybeforrt a családom történetével, ha akarnám sem tudnám meghatározni az értékét mert számomra felbecsülhetetlen.
Ősi elem, az embert születésétől kezdve körbeveszi, oltalmazza, táplálja, megnyugtatja, házának bútorainak és eszközeinek legtermészetesebb, legértékesebb és legcsodálatosabb alapanyagát adja. A fa lehet barátságos, modern, régies (vintage), királyi, elegáns stb. A fa (ellentétben a korunkra jellemző forgácslap bútorokkal) egy valódi, élő anyag. A fa megmunkálása szintén a messzi történelmi múltba vezet, a kézi faipari eszközök az emberiséggel majdnem egyidősek, mivel az ember által egyik elsőként megmunkált anyag a fa volt. Régen fából készültek a gépek, a fegyverek, a hajók. A fa környezetében eltöltött több százezer év kihatott rá és formálta esztétikai érzékünket, alapjaiban határozta meg mi az, amit szépnek tartunk. Ez a mélyen gyökerező belső vonzódás sokkal elemibb, erősebb, mint a marketing által generált mesterséges igény.